2013. április 14., vasárnap

andthatswhoiam XII.

Sziasztok!

Újabb hét telt el, bár ez is elég lassan sajnos, na de nézzük is a mai adagot. :]


Imádok filmeket, sorozatokat nézni, néha úgy érzem, talán túlságosan is.. Ha rákattanok egy sorozatra, nagyon hamar végig szoktam nézni általában - amit meg nem lehet, mert várni kell a folytatásra, kiidegel, hogy nem nézhetem azonnal. A filmeknél dettó, imádok új filmeket is nézni, de általában amit már láttam, és szeretem, azt bármikor szívesen nézem. :]


Könnyen megbocsátok. Igaz, könnyen be is durcizok, de aztán két perc múlva már nem is haragszom, persze a nagyobb dolgokat nem 5 perc megbocsátani sokszor, de nem szeretek haragudni másokra.


Szeretek sütni, főként a süti sütés kapcsol ki (bár valamennyire a főzés is), és általában jól is sikerül mások szerint.


Nagyon hülyén tudok röhögni, amikor nagyon nevetek akkor meg általában ilyen nagyon vékony hangon "hihihi"-zek, és ezt levegővételkor sem bírom abbahagyni, közben meg csapkodom a térdemet. :D


Szinte mindig mindenre emlékszem, a legkisebb részletekig, ez nem mindig jó, de ha akarok sem bírok tenni ellene.. Most pláne kínoz a dolog, de hát ez van, annyiból viszont jó, hogy szinte soha semmit nem hagyok el, vagy legalábbis úgy nem, hogy én tettem el valahová és nem találom. Ha mégis, akkor végiggondolom, hol voltam, mit csináltam, hová mentem utána, és megtalálom.

Rátok igaz valamelyik?
Köszönöm a figyelmet, kellemes napot!

14 megjegyzés:

  1. Hát ezek közül csak annyi igaz rám, hogy nagyon hülyén tudok felröhögni, de én ikább "röfögök". :D :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Na az olyanokon, aki úgy röhög, azon meg még jobban röhögök, így van, amikor már nem a poénon röhögök barátnőmmel, hanem egymás röhögésén :D

      Törlés
  2. Én is marha hülyén nevetek.. a megbocsátás is úgymond könnyen megy, bár ez nálam úgy működik, hogy nem igazán az a megbocsátás, h elfelejtem amivel megsértenek, hanem inkább ilyen nem érdekel-üzemmód, nem idegeskedem rajta. De maga a tett megmarad bennem sokáig. Az utolsó is nagyon igaz rám, sokszor apróságokra (mit viselt az illető két héttel azelőtt, mi ment a tévében amikor x dologról beszélgettünk...) jobban emlékszem mint nagyobb dolgokra.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Persze, én sem azt mondom, hogy el is felejtem, de haragudni nem haragszom. :]
      Én mindenre kb, szavakra, illatokra, ruhákra, kivéve az útvonalakra :D

      Törlés
  3. jó ez a kis sorozat, és egyre több mindent lehet megtudni rólad, és ennek örülök! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi, örülök, ha örülsz, bár néha még magamat is meg tudom lepni ám :D

      Törlés
  4. Válaszok
    1. Az elsőn valahogy nagyon nem lepődöm meg :P

      Törlés
  5. Könnyen megbocsátás: végülis igaz rám is, de nálunk inkább csak úgy elfelejtődnek a dolgok.
    Nevetés: én inkább sokáig nevetek és hangosan. :D Amikor meg a poénok királyával találom szembe magam akkor általában hang nélkül röhögök és verem a térdem. Szerintem olyankor úgy nézhetek ki mint egy fogyatékos. XD

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Na igen, van az a szint nálam is, mikor nem jön ki hang, olyankor van, hogy az egyik kezemmel eltakarom a fejem, a másikkal meg a térdem verem :DD

      Törlés
  6. Az első és az utolsó rám is igazak. :) Eddig amúgy én is könnyen megbocsátottam, de sajnos rá kellett jönnöm, hogy bizonyos emberek esetében ez nagy hiba volt.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát, nem mindig jelenti a megbocsátás a "visszafogadást" vagy hogy mondjam, ha valaki nagyon olyan dologgal bánt meg (hazudik, stb), van, hogy megbocsátok, de ez nem jelenti, hogy újra bízom benne, csak továbblépek a dolgon és kerülöm az illetőt.

      Törlés
  7. Ez a mindig mindenre emlékszek a legkisebb részletekig dettó! És olyan idegesítő amikor valaki nem emlékszik valamire, vagy ami még rosszabb, hogy emlékszik, de nem ugyanúgy ... ááááá

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Na ja, ez a legrosszabb kombó, mikor emlékszel, a másik meg máshogy.. :D

      Törlés