2013. január 27., vasárnap

andthatswhoiam I.

Sziasztok!

Ha nem is lesz olyan hosszú életű, mint a pénteki kedvencek, pár vasárnap szeretnék a sokak által szeretett képekkel és 1-1 hozzájuk tartozó kis szösszenettel jelentkezni, már ha lesz rá igény, úgy gondoltam, alkalmanként 5 ilyen képpel, tulajdonsággal jelentkezem, ez talán még belefér, és nem is túl kevés.


Azt hiszem, minden nagyképűség nélkül mondhatom, hegy kreatív vagyok. Sőt, talán a családban én vagyok az leginkább. Agyban legalábbis, mert a kivitelezésekkel néha akadnak gondok, de az ötletek általában egész jók. :]


Régen nagyon sértődékeny voltam, mindent magamra vettem, mostanában meg csak azt veszem észre, hogy ez elmúlt bár, de 1-1 filmen, megható jeleneten simán bőgni tudnék.. Nem tudom, hogy ez a korral jár, vagy vannak ilyen időszakok, mindenesetre annyira nem díjazom. :D


Gyakran álmodok rosszat, elég régóta, olyan 5-6 éves lehettem az elsőnél, a mai napig tisztán emlékszem rá, és azóta is gyakran álmodom olyat, hogy megölnek, vagy én ölök meg valakit, a legdurvább pár éve nyáron volt, amikor azt álmodtam, valakit megöltem és elástam a ház mögött, kimentem cigizni, és ugyanott volt egy jó nagy gödör. De pont ott, ahol álmomban elástam. Aztán kisebb frász után kiderült, hogy apu virágot ültetett csak.. :D Amúgy nem kell semmi külső hatás, sem videojáték, sem film, semmi, hogy ilyeneket álmodjak..


Na, ez köztudott volt eddig is, egészen pontosan két nővérem van, az egyik 8 évvel idősebb nálam, a másik meg 11 évvel, szerintem leginkább emiatt is voltam mindig kicsit komolyabb a korosztályomnál. (Nem bús, nem komor, csak komoly)


Igen, eléggé szeretem, főleg azt, ami "megvisel". Tudom, ha amúgy is sok a rémálmom, nem kéne még "etetni is a szörnyet" és ihletet meríteni, de rájöttem, hogy már mindegy, így vagy úgy beférkőznek ezek a fejembe.. :D

Ennyi lenne az első adag, legyen több? :]
Ti minél ismertetek magatokra? Köszönöm a figyelmet, szép estét!

16 megjegyzés:

  1. Igen, igen, igen! Szeretem ezeket a sorozatokat, nálam is nagyon érik, a sok egyéb terv mellett nem tudom, mikor valósul meg. A horrort leszámítva rokonlelkek vagyunk (no meg persze nem nővérrel, hanem öcskössel dicsekedhetem). :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon jó :]
      Én is úgy imádom ezeket olvasni, ezért gondoltam, hátha más is :]
      Amúgy biztos, hogy lesz még közös, de olyan is, ami ellentét, pl a kutyák :P

      Törlés
  2. Naná, hogy legyen. :D Nagyon jópofa és ez így se nem sok se nem kevés. :3 Nekem is valami hasonlót kéne, mert mikor utoljára írtam magamról baromi hosszú lett. :D

    Én is könnyen elsírom magam. Mindig is érzékeny voltam, amiben azt utálom a legjobban, hogy ha nem is bántanak egy idő alatt felhalmozódnak bennem a dolgok és akkor sírni kell. ^^"
    Meg a legtöbb sorozat végén bőgök. :D Mondjuk amiket nézek azoknak a nagy része nem éppen happy end-es...
    Még a tesó, bár nekem egy nagy és okos bátyóm van 3 év különbséggel. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Na ja, ismerős amikor "mi a baj?"
      "semmi"
      "látom..."
      "de tényleg semmi"

      és komolyan semmi konkrét, hanem valamiért ott elég :DD
      Bátyót mindig akartam, de ez ugye nem olyan, mint a "na anya, legyen már egy kistesóm" :D

      Törlés
  3. Igen, legyen még ilyen, nagyon jók ezek a képsorozatok :)

    Rám csak a kreativos és a lánytestvéres illik, nekem húgaim vannak :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Na, akkor örülök, hogy eddig mindenki így gondolja :]
      Nekem jobb, hogy húgom nincs, szegényre tuti "ráerőltetném" amit én szeretek :D (bár lehet nem kéne, kicsiként mindig a nővéreimet majmoltam és azt 'szerettem' - legalábbis azt mondtam - amit ők ..)

      Törlés
  4. De jók! :) Ez a rémálmos tényleg durva, de én egy szintig 'szeretem' az ilyen dolgokat :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is, amíg nem arra kelek, hogy csikorgatom a fogaim és fáj.. :D

      Törlés
  5. Legyen még. ;) Én is most tervezek ilyen posztot. :D
    A testvér és a rémálom kivételével rám is igazak. :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A rémálom részt tekintve akkor szerencsés vagy :D

      Törlés
  6. Az esetekb 60-70%-ban rémálmaim vannak; én sokszor álmodom azt, hogy meghalok (de például sosem érzek fájdalmat), vagy én darabolok fel, nyúzok meg, szúrok le embereket vagy állatokat. Remélem ez nem valami rejtett pszichopata hajlam bennünk, mert egyébként nagyon békés emberke vagyok :D

    És én is imádom a horrorfilmeket, rengeteget nézek belőlük - úgyhogy lehet, hogy tudatalatt ez valahogy összefügg, de nálam sem tendencia, hogy akkor álmodok rosszat, ha horrort néztem :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Na én állatokat sosem, csak embereket :D (vagy ők engem)
      Nekem még visszatérő álom amúgy,hogy unokatesómék meg a párom ott hagynak valahol, mármint ez rendszeres álom, attól meg alapból rettegek, hogy eltévedek :D De mindig velük álmodom ezt, pedig az unokatesóim sem hagynának ott sehol, és imádom Őket, meg ha jól tudom Ők is engem, barátomnál meg nem bízom jobban senkiben, és Ő meg nemhogy nem hagyna ott sehol, de szerintem utánam jönne bárhová, szóval nem tudom, mért van ez :D
      Persze, valamennyi "ihletet" tuti adnak azért a horrorfilmek is, de azért annyit szerintem nem :]

      Törlés
  7. Jaj ez a könnyen sírás engem is kikészít. Odáig süllyedtem, hogy olyan meséket is képes vagyok megkönnyezni, amikkel régen nem volt bajom:D A horrorfilmeket nagyon nem szeretem, pedig volt egy időszak (3 hónap:D ), amikor még videotékából (;D) kölcsönöztünk horrorfilmeket a barátnőimmel, de azokat is csak nappal voltam hajlandó megnézni. Most már nappal sem:D A vámpírokkal nincs bajom (a régiekkel sem), de minden mást utálok. Pasi nézte egyszer a Silent Hill-t, szerintem összesen vagy negyed órát láttam belőle (plussz hanghatások) és egy hétig alig mertem aludni. Nekem nem csak rémálmaim vannak, hanem minden félék. Aktívan alszom:D De sokszor vannak rémálmaim amúgy is, pedig én nem etetem a szörnyet:D Valamelyik este volt a Kör a tv-ben, és nem vártam meg az előtte lévő film végét, nehogy mutassanak bejátszásokat a Körből:D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Neee :D
      Ez a körös ez aranyos volt :D
      Mondjuk én is múlt héten arra keltem, hogy álmomban rám repült egy denevér, amiket nagyon imádok egyébként, ezért nem is foglalkoztam vele, aztán így rám mart, és arra keltem fel, hogy fáj ott... :D
      Amúgy pl. az Oroszlánkirályt már végigbőgném szerintem a felétől, pedig nem nagyon hatott meg régen, szerettem, de mindig a jó részét láttam benne inkább ... :D

      Törlés